A Szent-Györgyi Albert Társaság közgyűlései - tekintettel annak Szatmárnémeti és a megye magyar civil társadalmában betöltött vezető szerepére - mindig eseményszámba mennek. Így volt ez a mostani, jan. 12-i közgyűlésen is. A társasság elmúlt évi tevékenységéről Csirák Csaba és dr. Kiss László társelnökök számoltak be. A Szent-Györgyi Albert Társaság 5 szakmai, 3 szociális és 8 közművelődési csoportot működtet. Dr. György Ágoston, a Szatmár megyei Egészségügyi Igazgatóság igazgatója ismertette az új egészségbiztosítási rendszerrel kapcsolatos elvárásokat és a családorvosi szolgáltatás bevezetését. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 16./
1999. május 7.
Az idősebb nemzedékből ma is elég szép számmal él még olyan szatmári román, aki szinte úgy beszél magyarul, mint mi. Azok a tisztviselők, akik a közhivatalokban még a köszönésre se tudnak vagy nem akarnak magyarul válaszolni, többségükben nem itteni születésűek. A Mócvidékről, Moldovából, Olténiából hozta őket ide Ceausescu iparosítása és beolvasztó politikája. Amióta az RMDSZ kormányzati tényező, amióta Szatmár megyében magyar prefektus(Riedl Rudolf), magyar megyei önkormányzati alelnök (Szabó István), magyar alpolgármester (Ilyés Gyula) van, s néhány állami intézmény élén magyar igazgató vagy aligazgató áll, mint dr. György Ágoston az egészségügy, Bartos Bertalan a munkaügy és Székely Ernő a mezőgazdaság élén, ezekben az intézményekben, hivatalokban azóta gyakoribb a magyar szó, s mintha bátrabban is beszélnénk valamivel a mi nyelvünket, mint korábban. Szatmár megyében a statisztika szerint a lakosság 37 százaléka magyar, a köztisztviselők közt még 10 százaléknyi magyar sincs! A szatmárnémeti polgármesteri hivatalnál még az átlagnál is rosszabb a helyzet. Riedl Rudolf csak egy hosszabb folyamatban látja a javulást, erőltetni nem lehet, mert az feszültségeket kelt. /Sike Lajos. Száz köztisztviselő közül jó, ha nyolc-tíz magyar! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./
2001. november 3.
Mindössze egy évig viselte a szatmárnémeti városi kórház a település leghíresebb orvosa, az Európa-szerte ismert és becsült sebész, dr. Lükő Béla nevét. Pár napja lelökték a táblát, s egy újat tettek helyébe, amelyen immár csak román nyelvű. Az előzményekhez tartozik: a nyáron leváltották György Ágoston megyei egészségügyi igazgatót, helyébe Coica doktort helyezték, aki mindnyárt elkezdte a "reformokat". Leváltotta Kiss igazgatót, s a napokban a táblát is kicseréltette annak ellenére, hogy korábban megígérte: az új táblára is felírják Lükő Béla nevét. /(Sike Lajos): Lelökték dr. Lükő Béla nevét a kórház homlokzatáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./
2003. április 12.
Beke György új Erdély-könyve, a Gyulafehérvár árnyékában /Státus Kiadó, Csíkszereda, 2002/ politikai telitalálat. Könyvébe belefoglalta a magyar kormány 2002. december elsejei erkölcsi mélyrepülését is. Az erkölcsi érzéketlenségnek ezt a nemzetet megalázó szintjét sem Károlyi Mihály, sem Kun Béla, de Rákosi és Kádár vagy Grósz Károly sem tudta - nem is akarták - alulmúlni. Ezt a fogadást Kovács külügyminiszter úgy próbálta erénnyé kalapálni, hogy hazudott. Azt állította ugyanis parlamenti felszólalásban, hogy 1918. december elseje nem is Erdély elcsatolásáról szól, ott ,,csak" egy népgyűlés volt, és mindezek után nem átallotta a román december elsejét és a magyar március 15-ét egybevetve közös nevezőre hozni. A magyar kormány saját honfitársai vélt nacionalizmusával, antiszemitizmusával van elfoglalva, ami azért okoz nagy gondot és igényel sok munkát, mert előbb létre kell hozni - legalábbis szavakban -, hogy legyen, ami ellen fellépni. A Kinyújtott kéz - levágott kéz fejezetben Beke azt elemezte, miként köszön vissza Gyulafehérvár eszmeisége, politikai törekvései a második világháború után. Iuliu Maniu pártja a háború utáni erdélyi magyarságot gyilkoló pogromok után. A Magyar Népi Szövetség a Román Kommunista Pártnak kötelezte el magát, olyannyira, hogy még a nemzetiségek számára esedékes nemzetközi kisebbségi garanciákat is visszautasították. (Bányai László véleménye szerint Gheorghe Gheorghiu-Dej, Teohari Georgescu személye a legnagyobb garancia ebben a kérdésben.) Dr. Takács Lajos, a magyar képviselőcsoport vezérszónoka 1947-ben Bukarestben nem csak elégtétellel nyugtázta Észak-Erdély visszacsatolását Romániához, hanem külön üdvözölte azt, hogy a békeszerződésből kihagytak bárminemű kisebbségvédelmi záradékot. Továbbá: ,,Meg voltunk győződve és meggyőződésünk azóta számtalanszor felerősödött, hogy a román munkás karja, a román földműves kérges keze és a haladó szellemű román értelmiségi szava sokkal nagyobb és hathatósabb védelmet nyújt nekünk, mint bármilyen záradék." Beke György Ágoston Vilmos - ismét egy erdélyi menekült - Debrecenben elhangzott felszólalására (1992) is kitért. Ebben Ágoston az 1968-as, a romániai magyar értelmiség számára felállított rafinált romániai csapdahelyzetről szól. - Ion Lancranjan uszító pamfletje Erdélyről 1982-ben és az utána következő kiadványok mutatták, hogy nem szűnt meg az uszítás. Ágoston Vilmos elemzéséből kiderül, hogy Ceausescu ugyanazt a módszert követte 1968-ban, mint korábban a Bolyai Egyetem megszüntetése alkalmával vagy később a 80-as években: taktikából paktumot kötött a romániai magyarsággal, azért hozta létre a kisebbségi intézményeket, hogy szembeállíthassa a magyarországi közös irodalmi és irodalmon kívüli törekvésekkel. Ágoston Vilmos hangsúlyozta: ,,Nem tudom, hogy milyen jogérzés szentesíti, hogy egyesek a Dnyesztertől a Tiszáig követeljék a román egyesülést, mikor ugyanezt a magyaroknak megtiltják. Csak az egyiknek van politikai, történelmi, ókori és feudális fenntartó joga a nemzeti egységre - s ne feledkezzünk meg témánkról, az egységes irodalomszemléletre, közös kultúrára -, míg a másik ugyanezen követelését jogtalannak, büntetendőnek tartják." Beke megállapította, hogy Közép-Kelet-Európa most évszázadokra rendezkedik be. Ez teszi különlegesen fontossá az önrendelkezés jogának elismerését a magyarság számára is. Sylvester Lajos hozzátette: A ,,Cserehátak", kaszárnyák telepítése, a románság üldözésének fantazmagóriái közepette ne próbáljuk móresre tanítani, eltávolítani vagy egyszerűen a szájukat befogni azoknak, akik autonómiát, a magyar többségű régiók, elsősorban a Székelyföld gazdasági prosperitását szorgalmazzák. /Sylvester Lajos: Beke György új könyve. Gyulafehérvár árnyékában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 12./
2004. április 22.
Közgyűlésen rangsorolta városi és Szatmár megyei tanácsosjelöltjeit a Magyar Polgári Szövetség szatmárnémeti szervezete. A listán többen vannak olyanok, akik korábban az RMDSZ-ben választmányi (vezetőségi) tagok voltak, így például Kovács Jenő, a volt nagykárolyi polgármester, dr. György Ágoston, a volt megyei egészségügyi igazgató, Kádár Ferenc nagykárolyi tanár, vagy Zeng László szatmári mérnök. Sike Lajos újságíró szerint a kiszorultak pártjának is tekinthető az RMDSZ itteni ellenzéke, a szatmári reformátusok presbitériumához kötődnek, a megyei tanácsosi lista vezetője ugyanis Pécsi Ferenc, az RMDSZ parlamenti képviselője, aki a presbitérium kurátora. /Sike Lajos: Hajrá reformátusok, hajrá magyarok! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./
2005. február 16.
Szatmár megyében a közegészségügyi igazgatóságnak is vannak magyar kiadványai. Ez nem a most lemondott igazgató, dr. Dorel Coica érdeme. Ö ugyanis attól vált híressé, hogy a városi kórház homlokzatáról levétette az európai hírű sebészorvos, dr. Lükő Béla nevét, és a Spitalul Judetean nr. II (2-es számú Megyei Kórház) nevet íratta a helyébe, a magyar orvosok, köztük a kezdeményező dr. Kiss László tiltakozása ellenére. Az egészségügyi nevelést szolgáló helyi kiadványok magyar nyelven való beindítása még a korábbi koalíciós kormányzás idejére tehető, amikor dr. György Ágoston volt az igazgató. 2000-től egy fiatal orvos, dr. Pallai Ildikó, az igazgatóság egészségügyi neveléssel foglalkozó munkatársa írja és szerkeszti a magyar szöveget, s ő fordítja magyarra a román kiadványokat is. Évente több ismertető füzetecske is megjelenik. Ezeket ingyen terjesztik. A nyomtatványok kétharmada román, egyharmada magyar nyelven jelenik meg. /Sike Lajos: Egészségügyi nevelés magyarul is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./
2005. május 4.
Miután sikeres versenyvizsgát tett, dr. György Ágostont kinevezték a Szatmár Megyei Közegészségügyi Igazgatóság élére. A neves orr-, fül-, és gége szakorvosnak kellő tapasztalata van az egészségügy vezetésében, korábban (a koalíciós kormány idején) is igazgatója volt a megyei szakintézménynek, de négy év után a szocialisták leváltották és egy katonaorvost tettek helyére. Az RMDSZ által javasolt magyar igazgatók kinevezése nagyon elhúzódik. Szőcs Péter múzeumi aligazgató mellett eddig csak György Ágostont és valamivel korábban Szász Piroska tanárnőt iktatták be a Tanügyiek Háza igazgatói tisztségébe. Az évek óta posztjukon lévő magyar igazgatók helyükön maradtak: Lengyel Ferenc (kateszteri hivatal), Bartos Bertalan (munkaügy), dr. Scholcz Béla (mezőgazdasági tanácsadó központ). /Újabb két magyar igazgató.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./
